A tanárnő is lájkolja?

A tanárnő is lájkolja?

Középiskolai magyartanárként rendszeresen szembesülök azzal, hogy a fiatalokra miként hat a tömegkommunikáció, mindenekelőtt az internet és a televízió. Ezek azok a közegek, ahol válogatás nélkül jelennek meg a magyar nyelvbe beszűrődő újabb és újabb szavak, szókapcsolatok. Véleményem szerint ezek az újdonsült kifejezések a legtöbb esetben nem gazdagítják a magyar nyelvet. Az utóbbi hetek egyik legmeglepőbb kérdése éppen egy középiskolai irodalomórán hangzott el, amikor az egyik tanítványom a tanult művel kapcsolatban asszociált valamire, és nekem szegezte a kérdést: „A tanárnő is lájkolja ezt?” Kissé meglepődtem, hogy magyarórán ezzel az idegenül hangzó kifejezéssel élt a diák, ám neki ez teljesen természetes volt. Az angol like szó jelentése: ’kedvel valamit’. Mennyivel szebben hangzana a címbeli lájkolja szó helyett a kedveli! A mindennapokba egyre jobban begyűrűznek az ehhez hasonló jelenségek, és a magyar szavak mellett egyre gyakrabban jelennek meg a főként angol eredetű kifejezések.
A témához kapcsolódóan meg lehet említeni azt a jelenséget is, amikor angol igéhez kapcsol a beszélő magyar igekötőt és a magyar igeragozást alkalmazza az adott szóra. Hadd említsek egy példát: meginvájtolom. Egyértelmű, hogy az angol invite igéből indult ki a beszélő, amit magyar igeként használt. A saját és a környezetem tapasztalatai szerint ez utóbbi jelenség főként azon emberek beszédére jellemző, akik a munkájuk során nagyon gyakran – vagy szinte mindig – az angol nyelvet használják, illetve a mindennapi kapcsolataik nagy részét ezen a nyelven intézik. Ezek az emberek emiatt nem válnak kétnyelvűvé, de az angol nyelv egy kissé túlsúlyba kerülhet a magyarral szemben, ami az általuk használt magyar nyelv silányulását, háttérbe szorulását okozhatja.
Számos magyar és külföldi kutató, irodalmár, nyelvész megállapította már, hogy a magyar nyelv szókincse páratlanul gazdag. Éljünk hát anyanyelvünk szépségével, változatosságával! Erre igazán büszkék lehetünk.

Kelemen Lívia

Megjelent: Édes Anyanyelvünk, 2011. december

Kép: http://bevezetem.hu